ALTERNATÍV HAJTÁSI
RENDSZEREK FORRÁSOK

Azonos távon egy hibrid gépkocsi 25, egy plug-in hibrid pedig 75 százalékkal kevesebb CO2-t bocsát ki, mint egy dízelmotoros jármű, míg elektromos gépkocsi használatával 100 százalékkal csökkenthető a károsanyag-kibocsátás. Ugyanakkor azok az energiaforrások, amelyekkel papíron pénzt takaríthatunk meg, valós körülmények között nem mindig bizonyulnak hatásosnak. Számtalanszor előfordult már a történelem folyamán, hogy biztosnak látszó megoldások végül vagy nem terjedtek el, vagy a változó szabályozói környezetben már nem bizonyultak hasznosnak.

Toyota Prius Plug-in hybrid az útón
Húsz évvel ezelőtt Európa úgy döntött, hogy a sűrített földgáz (CNG) alkalmazásával hatékonyan lehet csökkenteni a közlekedés károsanyag-kibocsátását, és jelentős összegeket fordított a földgáztöltő hálózat kiépítésére. Később azonban az egyre szigorúbb emissziós szabályozás, illetve az Európai Bizottság által kiadott, közlekedésről szóló fehér könyv új célokat jelölt ki, és a fosszilis energiahordozókról a zéró károsanyag-kibocsátású hajtási rendszerek felé fordult a figyelem. Ebben a helyzetben a CNG technológiát támogató beruházások zsákutcának bizonyultak. Az autógyártók és az elemzők egyaránt azon a véleményen vannak, hogy a hibrid hajtáson keresztül vezet az út az elektromos autók tömeggyártása felé. A hibrid modellek nem igényelnek költségesen kiépíthető infrastruktúrát, ugyanakkor a gyárilag CNG-üzeműre átalakított járműveknél alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást és károsanyag-kibocsátást nyújtanak. Az Európai Unió egészét tekintve a sűrített földgázzal (CNG) üzemelő személygépkocsik aránya soha nem haladta meg az 1 százalékot. Az elmúlt négy évben egyértelmű hanyatlás mutatkozott ezen a téren.
Toyota Prius Plug-in hybrid a napelemek mellett
Ami az elektromos autókat illeti, az Uniós országok (köztük Hollandia) tapasztalai szerint nem mutatható ki egyértelmű összefüggés a töltőhálózat fejlesztésének üteme, valamint az eladott autók darabszáma között. Hollandiában, ahol több mint 19 700 töltőpont található, az elektromos autók piaci részesedése 2 százalék, míg a 4229 elektromos töltőállomással rendelkező Németországban 1 százalékos piacrésszel bírnak a villanyautók.
Toyota Prius Plug-in hybrid egy kanyargós útón
A potenciális villanyautó-vásárlóknak pedig ma is pontosan ugyanazokkal az akadályokkal kell megbirkózniuk, mint száz évvel ezelőtt. Ezek pedig a korlátozott hatótávolság (150-250 km), valamint a hagyományos tankoláshoz viszonyítva igen hosszadalmas (45 perc - 12 óra) töltési idő. Az előbbi még a kiterjedt töltőhálózattal együtt is alkalmatlanná teszi ezeket a járműveket az autópálya-használatra (a nagy menetsebesség radikálisan csökkenti a hatótávolságot.) Az utóbbi pedig elfogadhatatlan, ha a városhatáron túlra utaznánk, hiszen a töltés szükséglete többszörösére növeli a menetidőt. Ezen kívül alacsony környezeti hőmérséklet esetén akár 50 százalékkal visszaeshet az akkumulátor teljesítménye, ami ugyancsak jelentősen csökkenti a hatótávolságot. Ebből adódik az a probléma, hogy a jelenlegi technológiák csupán korlátozott funkcionalitású városi autók építését teszik lehetővé. A legtöbb esetben a családok kénytelenek egy másik autót is fenntartani, amivel a hosszabb utazások is megvalósíthatók.